Pedagógiai Program

Kékcsei Arany János Általános Iskola

OM:033487

2023

 

Tartalom

1. Helyzetértékelés. 4

1.1. Földrajzi környezet. 4

1. 2. Iskola története. 4

1.3. Tárgyi feltételek. 6

1.4. Személyi feltételek. 6

2. Nevelési program... 8

2.1. Iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei 8

2.2. Pedagógiai folyamat. 21

2.3. Nevelési céljaink és feladataink. 22

Kiemelt fejlesztési feladatok. 22

Nevelési módszereink:. 26

2.4. Az iskolai oktatás- nevelés célja, a személyiségfejlesztés komplex feladatai 27

2.5. Nevelő - oktató munkánk céljai iskolai szakaszonként. 34

A képzés szakaszai 34

A képzés belső szakaszai 35

2.6. A célok megvalósulása a szakaszokon belül. 36

2.7. Iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eljárásai 39

    2.8. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA, TANULÓK

FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE………………………………………………………………………………………………………….42

2.9. A kompetencia-alapú oktatás, fejlesztés intézményi megvalósítása. 43

2.9.1. A kompetencia-alapú oktatás bevezetése, elterjesztése. 45

2.9.2. Intézményi fejlesztések – újszerű tanulásszervezési technikák. 46

2.10. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos oktató-nevelő tevékenység intézményi szintű tervezése. 48

2.11. A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek színterei 55

2.11.1. A tanítási óra. 55

2.11.2. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés. 56

2.11.3.Projekt módszer. 57

2.12. Tanítási órán kívüli tevékenységek. 58

2.12.1. Hagyományőrző tevékenységek. 58

2.12.2. Diákönkormányzat 58

2.12.3. Napközi otthon. 59

2.12.4. Diákétkeztetés. 59

2.12.5. Tehetséggondozó és hátránykompenzációs foglalkozások. 59

2.12.6. Képesség- kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. 60

2.12.7. Iskolai sportkör. 60

2.12.8. Szakkörök. 60

2.12.9. Versenyek, vetélkedők. 61

2.12.10. Tanulmányi kirándulások. 61

2.12.11. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészi előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. 61

2.12.12. Szabadidős foglalkozások. 61

2.12.13. LEP Program megvalósítása. 61

2.12.14.Iskolai könyvtár. 63

2.12.15. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. 63

2.12.16. Hit- és erkölcstan oktatás. 63

2.12.17. Pedagógus választás szabályai, választható tantárgyak, foglalkozások. 63

2.13. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység. 63

2.14. A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. 66

2.15. Gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok. 67

3. Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai. 68

4. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái. 70

5. Iskolai egészségnevelési program... 72

6. Iskolai környezeti nevelési program... 73

7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.. 74

8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, osztályfőnökök feladatai. 75

9. Az intézményi döntés folyamatában való tanulói részvétel rendje.. 79

10. A felvételi eljárás különös szabályai. 80

11. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai. 81

12. Helyi tanterv.. 82

12.1. SZAKMAI PROGRAM... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

12.2. Nemzetiségi nevelés-oktatás iskolánkban. 90

12.2.1. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag. 93

12.3. Kompetencia- alapú oktatási programcsomagok, intézményi fejlesztések, újszerű tanulásszervezési technikák, intézményi innováció. 94

12.3.1. Szövegértés-szövegalkotás kompetencia-terület 95

12.3.2. Matematika kompetencia-terület 107

12.3.3. Szociális, életviteli és környezeti kompetencia - terület 115

12.3.4. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. 124

12.3.5. Moduláris oktatási program.. 126

12.3.6. Projekt 130

12.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 132

12.5. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 133

12.6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 134

12.6.1. Szöveges értékelés. 135

12.7. Osztályozó, különbözeti, javító- és pótvizsgák rendje. 136

12.8. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése. 148

12.9. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása. 156

12.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 156

A pedagógia program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések.. 158

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK.. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

 

1. Helyzetértékelés

1.1. Földrajzi környezet

Kékcse Szabolcs – Szatmár – Bereg megyében Nyíregyházától észak-keletre mintegy 45 km távolságra található település. A 4. sz. főútról Kisvárdánál leágazó alsórendű úton érhető el. A legközelebbi vasútvonal: Budapest – Záhony vasútvonal Kisvárdán érhető el.

A település közúti kapcsolatát a településen áthaladó Kisvárda – Sárospatak összekötő út biztosítja, mely a megépült Tisza – hídon keresztül a borsodi régióval is megteremti a közvetlen közúti kapcsolatot.

Kisvárda közelsége jelentős befolyással bír a kereskedelmi szolgáltatási egységek és munkahelyek kialakításában, nevezetesen a fentiek tekintetében Kisvárda regionális szerepköre érvényesült.

A községben az önkormányzat kötelező feladatellátását biztosító intézményhálózat kialakult.

A község egészségügyi, háziorvosi ellátása biztosított. A település rendelkezik művelődési házzal, postahivatallal és alapfokú oktatás-nevelési intézményekkel /általános iskola, óvoda/ könyvtárral, gyógyszertárral.

A községben kiépült a vezetékes víz és gázhálózat, továbbá a telefonhálózat. Az úthálózat
100 %-ban szilárd burkolatú.

A településen jelenleg 1650 fő él. A munkaképes lakosság nagy %-a munkanélküli. Nehéz körülmények között él a község roma lakossága, többségük munkanélküli.

1. 2. Iskola története

Községünkben a református és a római katolikus egyház működtetett elemi iskolát külön – külön, 2 – 2 tanteremmel. Az iskolák működésének kezdetéről nincs pontos adat.

Az 1901/1902-es tanévtől az előmeneteli naplók és anyakönyvek tanúsítanak az elemi iskolai tanításról a református egyház vezetésével. A római katolikus iskola anyakönyve alapján már 1898-ban elemi iskolai oktatás folyik. De ez nem jelenti azt, hogy a plébániákon nem folyt volna oktatás már előtte is.

Az elemi iskola 6 évfolyamos volt, és emellett ismétlő iskolai oktatás is folyt. Az oktatást összevont tanulói csoportokban tartották, délelőtt – délután. Tantárgyaik a biblia, magyar olvasás, magyar nyelvtan, földrajz.

Mindkét felekezeti iskolában kántortanító működött, ő látta el az iskolavezetés feladatát is. Közvetlen felettese az iskolaszék elnöke, a mindenkori lelkipásztor volt.

Rendszeres iskolalátogatásokat tartott az egyházmegye és az orvos.

Szünetet tartottak egyházi és állami ünnepeken, népszámlálás és járványok idején. 1917-től Madarak és Fák napját tartottak. Az iskolai vizsgák a hívek előtt zajlottak, ahol minden tantárgyból, minden tanulónak be kellett röviden, kérdések alapján számolni.

1948 júniusában a Megyei Tanfelügyelőség vezetésével megkezdődött a két egyházi elemi iskola államosítása. Az államosítás következtében a római katolikus iskola tekintetében zavargások voltak a községben, kivonult a katonaság, letartóztatások voltak, többek között a római katolikus lelkészt is letartóztatták. 1948. június 20-21-én elkészültek az államosítási jegyzőkönyvek. 286 tanuló 8 osztott osztállyal, 4 tanítóval, 4 tanteremmel kezdte az 1948/49-es tanévet állami iskolaként.

Rövid ideig Tiszakanyárhoz tartozott az iskola, közös igazgatóság alatt. 1950-ben önálló állami iskola lett, Karászi Gyula igazgató irányításával. Az idők folyamán bővült a tantestület 1 – 1 fővel, jelenleg 17 fő. Így biztosítottá vált a szakos oktatás. A tanulók létszáma 201 – 339 között alakult. A legmagasabb létszám az 1963/64-es tanévben volt, ebben az időszakban a szomszédos Tölgyes-szög tanyáról a felső tagozatos tanulók Kékcse község általános iskolájában tanultak.

A teljesen osztott 8 osztályos általános iskolai osztályok mellett 1982-ben a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására összevont kisegítő osztályokat indítottunk. Az 1995/96-os tanévtől már 3 osztályban folyt a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása. 2015. augusztus 31-vel megszűnik az SNI szegregált oktatás.

A tovább tanulok száma az évek során nőtt, megközelítette a 100%-ot már a 90-es évek elején.

1949-ben megalakult az első úttörőcsapat iskolánkban, majd 1991-ben átalakult diák önkormányzattá, ami jelenleg is jól működik.

Az oktatás hosszú évtizedekig 3 telephelyen folyt, ahol ez idő alatt folyamatos bővítések történtek, de egy idő után már „teherré” vált a régi, elavult épületek fenntartása, rendbetétele.

Az iskolaépítés, bővítés folyamata:

1900-ben                                          református iskola 2 teremmel

1905-ben                                          római katolikus iskola 2 teremmel

1966-ban                                          két tanterem színpaddal és igazgatói iroda

1979-ben                                          1 tanterem tálalóval

1984-ben                                          szolgálati lakásból 3 tanterem és nevelői szoba építése

1994-ben                                          vizesblokk építése

1998-ban                                          új iskola épült 4 tanteremmel

2009-2010-ben EU pályázati forrásból- „Méltányos oktatási, nevelési környezet megteremtésével az esélyegyenlőségért” pályázattal - egy jelentős infrastrukturális beruházás keretében került sor a jelenlegi épület-együttes kialakítására, átadására.

2010 szeptemberétől vehettük birtokba a felújított, ill. bővített iskolaépületet, melyben helyet kapott 8 tanterem, 1 informatika-terem szerver szobával, 2 csoportszoba, konyha, ebédlő, tornaterem és a kiszolgáló helyiségek.

1.3. Tárgyi feltételek

Az iskola többségében rendelkezik azokkal az alapvető informatikai és szemléltető eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek az eredményes oktatató-nevelő munkához szükségesek. Folyamatosa pótoljuk a még hiányzó eszközöket, frissítjük a szakkönyv állományunkat. Szeretnénk, ha megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök állnának a tanárok és a diákok rendelkezésére.

A mindennapi testnevelés megvalósításához rendelkezésre áll egy nagyméretű tornaterem, és egy sportudvar.

1.4. Személyi feltételek

A Kisvárdai Tankerületi Központ által engedélyezett mindenkori létszám. Valamennyien pedagógus diplomával rendelkeznek.

A nevelőtestület hivatástudata, munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó. Pedagógusaink nyitottak az új, korszerű ismeretek megszerzésére, és minden olyan módszer kipróbálására, amellyel a nevelő-oktató munka hatékonysága növelhető. Jellemző a tantestület tagjaira a továbbképzéseken, átképzéseken való aktív részvétel.

A nevelők közül többen rendelkeznek szakvizsgával, több diplomával, illetve egyetemi végezettséggel.

A TÁMOP 3.1.4 „ Gyermekeink sikeréért és érvényesüléséért a személyes kompetenciák komplex fejlesztésével”  és 3.3.2. „Egy fontos lépés a komplex prevenciós szemlélet érvényesüléséért – Kékcse alapfokú oktatási-nevelési intézményeiben” pályázatok keretében valamennyien részt vettek a szükséges továbbképzéseken, melyek érintették a kompetencia területek bevezetését, az új tanulásszervezési eljárásokat, az informatikai eszközök használatát,  a differenciált és kooperatív módszerek alkalmazását, a hatékony együttnevelést, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését valamint a mérés-értékelést.

Iskolatitkár: 1 fő

Technikai alkalmazottak száma 3 fő.

Karbantartó 1 fő

A törvények, a jogszabályok

- 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról,

- 401/2023. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi

LII. törvény végrehajtásáról,

- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről;

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról;

- 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.

2. Nevelési program

„Kevésbé az a fontos, hogy mit

tanulnak a gyerekek az iskolában,

inkább az, hogy hogyan tanulják,

mert az meghatározza a tudásuk

felhasználását egész életük során.”

/ Max Plancot /

2.1. Iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei

Nevelő – oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt:

Pedagógiai alapelvünk, hogy:

•  iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, a nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási – tanulási folyamatokat;
•  alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;
•  kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;
•  pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;
•  a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és tanulók egyenrangú félként vesznek részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;
•  a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;
•  a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;
•  az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;
•  minden iskolai tevékenységünket – az oktatás és a nevelés terén egyaránt – a gyermekek okos szeretete hatja át;
•  iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;
•  a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
•  alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;
•  minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;
•  az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;
• az életkori sajátosságok és egyéni képességek figyelembe vételével – a tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozásával, a hátrányok csökkentésével megközelítően egyenlő esélyt biztosítunk tanulóinknak az általános műveltség alapjainak elsajátításához;
• minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket s kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematika – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiát;
• a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;
• hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;
• iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;
• általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;
• az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét;
• a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelen ismeret);
• reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását.
• a kommunikációs – és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét;
• alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;
• a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és a sport;
• a képesség-kibontakozó felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyek növeléséhez.
• minden tanuló számára a szabad vallásgyakorlás, a hitoktatásban való részvétel biztosítása;
• az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítása;
• törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, a másság elfogadására és elfogadtatására;
• biztosítjuk az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését.
• nevelési elveink között szerepel a mérlegelő gondolkodás fejlesztése.
• oktató-nevelő munka fontos része az egyénre szabott tanulási lehetőségek biztosítása, akív tanulás.
• biztosítjuk a tanulói együttműködésen alapuló tanulást.
• hangsúlyt kap a digitális technológiával támogatott oktatási módszerek rendszeres alkalmazása.

 

 

 

 

Esélyegyenlőség biztosítása

 

A tanulóink érdekeinek, a társadalmi szolidaritás alapelvének megfelelően, továbbá a közösségek minőségi fejlődésének érdekében minden gyermek számára biztosítjuk azt a nevelési-oktatási formát, amely legmegfelelőbben szolgálja személyes fejlődését. A társadalomban meglévő egyenlőtlenségek enyhítésének, a különböző képességű és eltérő szociális helyzettel rendelkező tanulóink esélylehetőségeinek növelése érdekében a következő alapelveket tartjuk kiemelten fontosnak:

- a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmód elvét,

- az emberi méltóság tiszteletben tartását,

- a szolidaritás erősítését,

- méltányosságot, rugalmasságot.

Esélyegyenlőség biztosításának célcsoportjai

Az esélyegyenlőség biztosítása minden tanulóra vonatkozik, különös tekintettel a következő célcsoportokra terjed ki:

- a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra, akik sajátos tulajdonságuk, helyzetük, állapotuk miatt az átlagostól eltérő foglalkozást, figyelmet, speciális szakértelmet, eszközöket igényelnek:

- a különleges bánásmódot igénylő tanulókra, akik

- sajátos nevelési igényűek,

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők,

- kiemelten tehetségesek.

- a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra,

- tartós gyógykezelés alatt álló tanulókra.

A célcsoportok között átfedések is előfordulhatnak, ezért körültekintően járunk el esélyteremtésük és fejlődésük érdekében.

Az esélyteremtést az alábbi területeken valósítjuk meg:

- a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünkben,

- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeinkkel,

- az integrált neveléssel,

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységünk helyi rendje

Ebben a munkában részt vesz valamennyi nevelő, különösen kiemelt feladatot lát el az osztályfőnök.

A preventív és korrekciós tevékenységünk kiterjed a

- tanulási nehézséggel,

- magatartási zavarokkal küzdő,

- hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.

Preventív, megelőző tevékenységünk

Alapelveinkkel összhangban elfogadjuk a másságot, ami elengedhetetlen feltétele megelőző, segítő munkánknak.

Gyermekvédelmi stratégiánk, mely valamennyiünkre nézve kötelező:

- ismerjük meg tanulóinkat, a rájuk ható környezeti hatásokat, tényezőket,

- adjunk konstruktív életvezetési mintát tanítványainknak,

- előzzük meg segítő magatartásunkkal a konfliktusok, lelki sérülések tartóssá válását,

- csökkentsük a tanulók indulási hátrányait differenciált oktatás és képességfejlesztés biztosításával,

- kísérjük figyelemmel, és pozitív irányba befolyásoljuk tanulóinkat,

- segítsük tanulóinkat továbbtanulásukban, a pályaválasztásban,

- szervezzünk egészségvédelmi, a szenvedélybetegség kialakulását megelőző programokat,

- kövessük figyelemmel a kortárscsoportokat,

- működjünk együtt a szülőkkel,

- tartsuk fontosnak a családi életre való felkészítést,

- járjunk el a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében.

Korrekciós tevékenységünk

A preventív gyermekvédelmen túl intézményünk keretein belül a következő korrekciós tevékenységeket végezzük:

- Gondozó nevelést:

Ez a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre és családjukra terjed ki. Munkánk a szülői magatartás befolyásolását is célozza.

- Pótló nevelést:

A hátrányos és veszélyeztető környezeti hatás következményeként a gyerekek szocializációja, személyiségfejlődése lelassul. Ezért valamennyi nevelő feladata a társadalmi együttéléshez szükséges ismeretek, szokások elsajátíttatása. Ez természetesen csak közösségben valósítható meg. Legfontosabb teendőnk a gyereket megnyerni, s csak utána formálni.

- Korrigáló nevelést:

Pozitív mintával szembesítjük a gyermek viselkedését, megtapasztaltatjuk a viselkedésmódok következményeit.

Játékban, szituációs gyakorlatokban, sajátíttatjuk el a kívánt magatartásformákat, gyakoroltatjuk a szabályok betartását.

- Helyettesítő nevelést:

Ennek során a sérült gyermek számára vonzó, társadalmilag értékelt modellt nyújtunk.

A preventív és korrekciós tevékenységünkben valamennyi nevelő feladata

- Ha a tanórán vagy tanórán túl bármilyen rendellenességet, zavart tapasztal tanítványainál, jelezze az osztályfőnöknek.

- A kiemelt figyelmet igénylő tanulókat egyéni foglalkozással, differenciált óravezetéssel vagy egyéb módon segítse.

- A fejlődési folyamatot nyomon kövesse.

- Ha szükséges, lépjen kapcsolatba az iskolánk logopédusával, pszichológusával, gyógypedagógusával.

- A megszerzett információkat bizalmasan őrizze a törvényi előírásoknak megfelelően

(titoktartás).

Az osztályfőnök feladata

- A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felmérése.

- Családlátogatás, a mikrokörnyezet felmérése, konzultáció a szülőkkel/gondozóval.

- Környezettanulmány készítése.

- Az ártalmak forrásainak feltárása.

- Kapcsolattartás az osztályát tanító valamennyi nevelővel.

- A problémák megbeszélése osztályával ill. az egyes tanulókkal.

- Kapcsolattartás a gyermekjóléti és szociális intézményekkel.

− a gyermekjóléti szolgálattal,

− a családsegítő központtal,

− a szakszolgálatokkal,

− a gyermekorvossal, a védőnővel

− az iskolai pszichológussal, logopédussal,

− a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

- Tartsa nyilván a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.

Sikerként könyveljük el, ha a prevenciós és korrekciós munkánk eredményeként javul a gyermekek eddigi életfelfogása, viselkedése, érzelmileg fejlődnek. Nem alakul ki bennük függőség (játék, számítógépes, káros szenvedélyek).

 

 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink

 

A családi életfeltételek jelentős mértékben befolyásolják a felnövekvő gyermek biológiai és mentális fejlődését. A család a gyermek érzelmi és értelmi szocializációjának kiindulópontja.

Itt alakulnak ki a gyermek későbbi magatartásának alapvető meghatározói, amelyek őt a felnőtté válás útján vezetik. A családi szocializáció alakítja ki a gyermek belső világát, tudását, iskolakészültségét, iskolához való viszonyát és alapvető beállítottságát mindahhoz, amit az iskola képvisel, és amit az iskolázás révén el lehet érni.

A családnak meghatározó szerepe van a gyermek tanulmányi eredményességének szempontjából is.

A családi környezet és az iskola világa egy időben, egymás hatásait gyengítve vagy felerősítve együttesen hozzák létre a gyermek szocializációját.

Az adottság és a szűkebb környezet adta egyenlőtlenségek korrigálására, enyhítésére a következő feltételeket kell biztosítanunk:

- olyan tartalmi szabályozást – a helyi tantervben -, amely lehetővé teszi, hogy a teljesítményi kritériumok eléréséhez eltérő utak álljanak rendelkezésre,

- a sokoldalú, nyitott, speciális feladatokat ellátó nevelők képzését,

- méltányos oktatási környezetet alakítsuk ki,

- az esélyteremtő differenciálási eljárásokat a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelően alkalmazzunk.

Céljaink

- Előzzük meg az iskolában jelentkező / kialakuló hátrányos helyzetet.

- Biztosítsuk a kulcskompetenciák fejlődését, kiemelten a szociális és életvitel kompetenciát.

- Csökkentsük az eltérő társadalmi rétegekből, családi közösségekből, különböző késztetésekkel és ambíciókkal induló gyerekek esélykülönbségeit.

Feladataink

- A gyermeki személyiség árnyaltabb megismerése. A hátrányt kiváltó okok felderítése.

- A hátrányok csökkentésére egyéni bánásmód biztosítása.

- Konkrét problémákhoz konkrét segítség nyújtása.

- Kedvező iskolai körülmények biztosítása tanulóink számára.

Az 1-4. évfolyamos gyermekeknek a tanítást és a tanulást egyesítő egész napos szervezeti forma, az 5-8. évfolyamon a tanulószoba biztosítása.

- A többszintű differenciálás biztosítása.

- Az iskolapszichológussal egyéni illetve csoportos foglalkozások tartása.

- A szociális kompetenciák fejlesztése.

A szociális hátrányok csökkentését szolgálják

Iskolai kapcsolattartási formáink

Szülői értekezleteken a szülők általános tájékoztatása

- a szociális juttatásokról: diákétkeztetésről,

- a térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokról:

- fejlesztő foglalkozásokról,

- felzárkóztató órákról,

- napköziről, tanulószobáról,

- iskolai könyvtárról,

- az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használatáról,

- a szakszolgálatok munkájáról,

- az iskolai szociális tevékenységet végző szakember munkájáról.

− A családlátogatás, amely lehetővé teszi a szociokulturális környezet, a család művelődési lehetőségeinek felmérését; az egyéni, sajátos problémák feltárását, orvoslásának módjait és lehetőségeit is.

− Fogadóórákon, amelyeken lehetőség nyílik a szülők és nevelők együttes gondolkodására.

Segítséget nyújtó szervezetek

− Esélyteremtő programokban – ösztöndíj programban – való részvétel.

− A Polgármesteri Hivatal, Család- és Gyermekjóléti az osztályfőnök kezdeményezésére felveszi a kapcsolatot e szolgálat munkatársaival annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

A hátrányok enyhítését szolgáló szervezeti formák és tevékenységek iskolánk szocializációs folyamatában

- A tanítási órák a differenciált tanulásszervezéssel az egyéni képességek fejlesztését szolgálják.

- Iskolánk tantárgyi hagyományrendszerével az esélylehetőségek javulását szolgálja.

Szűkebb, tágabb környezetünk kultúráját közvetíti és a szabadidő eltöltésének, mintaadásának lehetőségeit, módját is hordozza.

- Azok a tanulók, akik lassabban haladnak a tanulásban vagy lemaradnak valamilyen ok miatt, korrekciós foglalkozásokon vesznek részt (fejlesztő foglalkozások, logopédiai foglalkozások, tantárgyi korrepetálások). A kompenzálás során a hátrányos helyzetnek a tanulás-szempontú feloldása, javítása történik. Mindezek egyszerre szolgálják a szociális, illetve kulturális eredetű hátrányos helyzet javítását.

- Kompenzáló munkánkban napközi és tanulószobai foglalkozásaink fontos szerepet töltenek be.

- Különös gondot fordítunk arra, hogy hátrányos helyzetű tanulóinkat bevonjuk

szakköri foglalkozásainkba, ahol az érdeklődésnek, képességnek megfelelően a tehetséggondozást végezzük.

- E kompenzáló programjainkkal a tanulás iránti motiváció kialakítását, a tanulás fontosságának felismertetését, tanulási szokásaik kialakítását segítjük.

Prevenciós munkánk a tanulók körében

- Az egészséges életmódra nevelés, a családi életre felkészítés az osztályfőnöki, és biológia, és természettudomány órákon történik. Célunk, hogy az így szerzett ismeretek, az így megismert értékek követendő példaként épüljenek be tanulóink személyiségébe.

- A drog- és bűnmegelőzési programjaink is a megelőzést szolgálják (a rendkívüli osztályfőnöki órákon meghívott előadókkal illetve külső helyszínen).

A pályaválasztás előkészítése

A pályaorientáció valamennyi nevelő feladata.

Az osztálytanítók és osztályfőnökök figyelemmel kísérik tanítványaik kíváncsiságát, érdeklődését. Az egyéni képességek, helyzetek figyelembevételével – a szülőkkel együttműködve – javaslatot tesznek a gyermek fejlesztését szolgáló foglalkozásokra (fejlesztő csoportok, tehetséggondozó szakkörök). Nevelőink a pályaismeret és önismeret kibontakoztatására nagy hangsúlyt helyeznek a megfelelő továbbtanulás és pályaválasztás érdekében.

Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha eljárásaink, szolgáltatásaink, az iskolai környezet, segítő szervezeteink biztosítják tanulóink részére, hogy megkapjanak minden segítséget szociális hátrányaik leküzdéséhez, ha szociális helyzetük miatt nem kerülnek ki a családból, ha szociális hátrányuk miatt nem sodródnak ki a többségi oktatásból.

Integrált nevelés

Az esélyegyenlőségek biztosítását szolgálja a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja is.

A tanulás nemcsak a társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem interakciókban megtapasztalt biztonság, kölcsönösség, harmónia az elfogadás és elfogadottság élményének megtanulása, a sokféle ember sokféle módon történő együttélése. A különbözőség az emberi lét megnyilvánulásának természetes állapota. A tanulók eltérő szociális környezete, családi háttere, a különféle kultúrák, vallások, értékrendek, a más-más szintű képességek, kompetenciák vagy ezek hiánya, a különleges nevelési, gondozási igények teremtik meg a tapasztalati tanulás és az egymástól tanulás alapját.

Az integráció egyben eszköze is a másság elfogadtatásának, az előítéletektől mentes gondoskodás, segítségnyújtás, az önellátás, öntevékenység, függetlenség megtapasztalásának.

Az ép gyermekek megtanulják megérteni, hogy mit jelent előítéleteknek kitéve, akadályozottan élni. A sérült, más kultúrán nevelkedett gyermek megtanul másságával együtt élni anélkül, hogy megbélyegezetté válna.

Törekszünk elfogadó tanulási környezet kialakítására. Továbbá az együttneveléshez szükséges differenciálásra, mint az egyéni különbségek természetes elfogadásán alapuló adaptív tanulásra.

Az integrált nevelés, a sokféleség pedagógiája, vagyis pedagógia mindenki számára.

Céljaink

- Csökkenjenek a tanulóink sajátos helyzetéből eredő hátrányok.

- Akadályozzuk meg az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvének megfelelően társadalmi leszakadásukat a nevelés-oktatás eszközeivel.

Feladataink

- Támogatjuk a sajátos nevelési igényű tanulók beiskolázását.

- Figyelembe vesszük a tanulók speciális igényeit optimális fejlődésük biztosításához.

- Olyan pedagógiai környezetet teremtünk, mely figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat. Teret adunk a gyermekek aktivitásának, kooperációra, együttműködésükre építünk. Építő, fejlesztő értékelésre törekszünk.

- A szakértői bizottság véleményében foglalt fejlesztési javaslatokból kiinduló fejlesztési tervet készítünk.

- Egyéni illetve kiscsoportos fejlesztő habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásban részesítjük a sajátos nevelési igényű gyermekeket.

- A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Kisvárdai

Tagintézményével, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Pedagógiai

Szakszolgálattal további együttműködést tartunk fenn.

A mozgás- és érzékszervi és pszichés fejlődési zavarral küzdő fogyatékkal élők együttnevelése esetén megismertetjük a tanulókkal és a szülőkkel a fogyatékosság mibenlétét. Érzékenyítő programot szervezünk számukra.

A fogadó pedagógus feladata

- Megismeri és alkalmazza az egyéni képességekhez igazodó módszereket.

- Együttműködik a szülőkkel, gyermekcsoportokkal, szakszolgálatokkal.

- Információt nyújt a következő iskolafokon tanító nevelők számára.

- Nyomon követi a tanuló életének alakulását.

A gyógypedagógus feladata

- Kapcsolatot tart fenn a fogadó pedagógussal, gyermekcsoporttal, szülőkkel.

- Tájékoztatást ad a gyermek erős és gyenge oldalairól, a szülőktől várható segítségről,

a maga segítő szerepéről.

- Felhívja a figyelmet a beszerezhető szakirodalomra.

- Tájékoztatást ad az iskola többi pedagógusának.

- Rendszeresen hospitál az adott osztályban.

- Folyamatosan konzultál a pedagógussal, a szülővel, nyomon követi a gyermek fejlődését.

- Közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon.

Az iskolapszichológus feladata

- Pszichometriai tevékenységet végez.

− Együttműködünk a szülői házzal:

- iskolán kívüli kapcsolataink közül legfontosabb a szülői háttér, a család megismerése, megnyerése az együttnevelés érdekében.

- rendkívül fontos szerepet játszik a szülő a beilleszkedési folyamat sikerességében: amennyiben napi kapcsolatot tart a nevelőkkel, információt nyújt a pedagógusoknak, segít megoldani a problémákat, a gyermeket önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzi.

Elvárható eredmények

Integrációnk akkor sikeres, ha

- iskolánkra a nyitott, elfogadó, befogadó szemlélet jellemző,

- az érintettek feladatának meghatározása világos, elfogadott,

- együttműködési formáink a közös tervezés, közös elemzés, szupervízió,

- nevelőtestületünk támogatja az integrációt,

- pedagógusaink szervezett formában készülnek fel a változásra, munkájukhoz folyamatos segítséget kapnak,

- részletesen és rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az integrált nevelést megelőzően és az egész folyamat során, ha az integrált nevelésben részesülő tanuló:

- beilleszkedik közösségébe, kapcsolatokat alakít ki

- motivált a tanulásban, együttműködésben,

- tapasztalatait, ismereteit megosztja társaival,

- elfogadja, igényli a segítségnyújtást,

- ismeri erősségeit, gyengeségeit,

- önértékelése fejlődik, erőfeszítései nem vesznek el,

- a számára meghatározott időszak alatt képes elsajátítani az adott tananyagot, magasabb iskolafokra lép,

- iskolái elvégzése után beilleszkedik a társadalomba

 

 Képesség-kibontakoztató felkészítés

 

Intézményünkben működik az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének kiegyenlítésére.

A képesség-kibontakoztató felkészítésünk célja

- Ellensúlyozzuk a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányokat.

- Fejlesszük tanulóink képességeit, támogassuk tehetségük kibontakoztatását.

Segítsük őket a tanulási és továbbtanulási esélyeik növelésében.

- Csökkentsük az évfolyamvesztést és lemorzsolódást a HH/HHH-s tanulók körében.

- Csökkentsük a 250 órán túli hiányzást.

Feladataink

- A HH/HHH-s tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztő nevelő-oktatókörnyezet biztosítása.

- Azoknak a lehetőségeknek a felkutatása, feltárása, amelyek igénybe vétele segíti a gyermekeket és szüleiket hátrányos helyzetük csökkentésében.

A képesség-kibontakoztató felkészítés tartalma

A felkészítés tartalmi részét a NAT és a ráépülő kerettanterv, a helyi tanterv, valamint a Pedagógiai programban rögzített értékelő rendszer biztosítja.

Olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek igazodnak a tanulók egyéni képességeihez, a tananyag tapasztalaton alapuló elsajátításához. Nevelőmunkánk során kiemelten törekszünk a Pedagógiai programunkban megfogalmazott személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink megvalósítására, a tanulók szüleivel való hatékony együttműködésre

 

A képesség-kibontakoztató felkészítés rendje

 

- Tanévenként felmérjük a HH/HHH-s tanulóinkat.

- Tájékoztatjuk a szülőket a képességfejlesztés rendjéről.

- Diagnosztizáló eljárással, környezettanulmánnyal megkeressük a támogatási lehetőségeket.

- A tanulók képesség-kibontakoztatásához egyéni tanulói portfóliót készítünk, mely tartalmazza:

- a legfontosabb megfigyeléseket,

- rövid pedagógiai véleményt,

- a tanuló osztályközösségbe való beilleszkedését segítő eljárásokat,

- a fejlesztendő kompetencia-területeket,

- az értékelő konzultációk gyakoriságát, eredményét.

- A tanulóinkat segítjük abban, hogy részt vegyenek tanórán kívüli foglalkozásokon, ahol megismerhetik a közösségi értékeket

Az értékelés célja:

- a tényfeltárás,

- a tanuló haladásának biztosítása,

- a fejlődést akadályozó okok, körülmények tisztázása,

- a továbblépési lehetőségek megkeresése,

- az iskolai és otthoni tanulást segítő eszközök, módszerek megismertetése, biztosítása,

- a gyermek interperszonális kapcsolatainak segítése,

- a tanulók és szüleik megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy nevelési kötelezettségeiket teljesíteni tudják

Elvárható eredmények

A képesség-kibontakoztató felkészítésünk akkor sikeres, ha:

- a HH/HHH-s tanulók kompetencia - felmérésének eredményei javulnak.

- a HH/HHH-s tanulók minél magasabb arányban vesznek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon, szakkörökön, művészeti iskolák foglalkozásain.

- a HH/HHH-s tanulók nagyobb arányban tanulnak tovább a képességeiknek megfelelő középiskolákban.

 

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink hátránykompenzálása

 

Tanulóink megismerése érdekében

− együttműködünk a szülőkkel, pozitív szülői együttműködést várunk el,

− környezettanulmányt készítünk,

− a tanulók képességeinek feltárásához bemeneti mérést végzünk.

Az 1. évfolyamon a Differmérési eredménye alapján felállítjuk a pedagógiai diagnózist.

- A tanulók felzárkóztatása, fejlesztése érdekében egyéni fejlesztési tervet készítünk.

Tanórán

A hatékony neveléshez, oktatáshoz a kompetenciaalapú oktatást alkalmazzuk.

Törekszünk

- a nyitott tanulási módok alkalmazására (kooperációra, csoportmunkára, differenciálásra

- az egyéni sajátosságok figyelembe vételére,

- többszintű differenciálással, egyéni fejlesztéssel a szociális, kognitív hátrányok csökkenésére,

- az építő, fejlesztő értékelés alkalmazásaira.

Tanórán kívül

- A törvény által meghatározott többletidőben – heti rendszerességgel – a tanulók felzárkóztatásban részesülnek.

- Amennyiben a tanuló sajátos nevelési igényű illetve beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő, többletszolgáltatásra is jogosult.

- Ha a tanuló kiemelkedő képességekkel is rendelkezik, akkor tehetséggondozásban is részesül.

- A tanulmányi eredmények javulása, a tanuló iskolai sikerességének elősegítése, továbbtanulási esélyeik növelése érdekében támogatjuk az egyéni tanulási lehetőségekkel, az ösztöndíj programokkal.

Egyéb programok, lehetőségek

- Szükség szerint biztosítjuk tanulóink számára a szocializációs hiányosságból adódó hátrányok csökkentésére a pszichológiai foglalkozásokon való részvételt.

- Együttműködünk tanulóink érdekében szükség esetén a gyermekjóléti és a szociális intézmények, civil szervezetek és egyházak munkatársaival.

Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink jelentős része az általános iskolai tanulmányait időben és eredményesen fejezi be, továbbá a tanulók továbbtanulási szándéka is megvalósul.

Sikerként könyveljük el, ha e tanulóinknál időben azonosítottuk tehetségüket, s a tehetséggondozás során eredményeket érnek el.

 

2.2. Pedagógiai folyamat

A pedagógiai folyamat egy része az intézményes nevelés legfontosabb színterén, az iskolában valósul meg.

A pedagógiai folyamat résztvevői: pedagógus, tanulók.

A résztvevők mellett külső alakítói:

• a törvényhozás, jogalkotók;
• az iskola fenntartója;
• a civil szervezetek;
• a kortárs csoportok;
• a történelmi egyházak.

A nevelés, a pedagógiai folyamat a tanulók szocializációját jelenti, de közösségi értékeket közvetítő, közösségre orientált tevékenységként is értelmezzük.

2.3. Nevelési céljaink és feladataink

Nevelő-oktató tevékenységünk során alapvető célunk a kulcskompetenciák fejlesztése.

Célunk

Tanítványaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek nélkülözhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép, önismeret

Intézményünk a komplex személyiségfejlesztést valósítja meg, melynek része a reális énkép és önismeret kialakítása. Pedagógiai Programunk ennek a szemléletnek tükrében készült.

• Az önismeret fejlesztése, mint a társas kapcsolati kultúra alapja – a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség.
• A tanuló kedvező szellemi fejlődésének, készségeinek, tudásának és kompetenciáinak kifejlesztése.
• A tanulók képessé váljanak az érzelmeiknek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, a kölcsönös elfogadásra.
• A tanuló énképének kialakítása, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani.
• A megalapozott önismeret kialakításával a tanulókban fejlődjön ki a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához szükséges képesség.

Hon-és népismeret

Tanulóinkkal megismertetjük népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelmének- és jelenformáló szerepének megismertetése.

Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra

Megismertetjük diákjainkkal az Európai Unió kialakulásának történetét. Megerősítjük európai identitásukat. Kialakítjuk elfogadókészségüket az Európán kívüli kultúrák iránt is.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

• Formális és nem formális tanulási lehetőségek biztosításával segítjük tanulóink aktív állampolgárrá válását.
• A cselekvő állampolgári magatartásra, a törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására.
• Az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentesség, a méltányosságra nevelésre.
• A tanulók megismerjék meg a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a honvédelmi nevelést biztosítása.
• A közügyekben a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztésére.
  • A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása, a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások megismerésére.

Gazdasági nevelés

Kialakítjuk tanulóinknál a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudást. Alapvető szerepet vállalunk abban, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak.

• A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa, a fogyasztás területén,
• Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát,
• Lássák a rövid és hosszú távú céljaik, az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát,
• A köznevelési intézmény biztosítsa a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Környezettudatos nevelés

• Célunk, hogy elősegítsük a tanulók környezettudatos magatartásának és életvitelének kialakulását.
• A tanulók az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják.
• A tanulók számára a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá.
• A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására nevelés.
• A tanulók megismerjék a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő,
• Kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg-őrzésébe, gyarapításába.

A tanulás tanítása

Törekszünk az érdeklődés felkeltésére a szaktárgyi témák iránt, valamint arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás szervezésében.

Minden pedagógus teendője:

• Felkeltse az érdeklődést a tanulóban az iránt, amit tanít,
• Útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.
• Annak megtanítása, hogy hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere;
• Hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások;
• Hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok;
• Melyek az egyénre szabott tanulási módszerek;
• Miként működhetnek együtt a tanulók csoportban;
• Hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek.
• Olyan tudás kialakítása, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével.
• A tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

• A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban, saját élményű tanuláson keresztül.
  • A segítő magatartás képességeinek fejlesztése, az együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és –megvalósítás.

Testi és lelki egészség

• Feladatunk, hogy diákjainknál kialakuljon és fennálljon a testi, lelki, szociális jóléti állapot.
• A helyes táplálkozásra, a mozgás megszerettetésére, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására nevelés.
• A lelki egyensúly megóvására, társas viselkedések szabályozására, a konfliktusok kezelésére nevelés.
• A családdal együttműködve a tanulók felkészítése az önállóságra, a betegség megelőzésére, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.
• A káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére nevelés, motiválással, példamutatással.

Felkészülés a felnőtt élet szerepeire, pályaorientáció

A pályaorientáció fontos eleme nevelő-oktató munkánknak.

• Felkészítjük tanulóinkat arra, hogy életpályájuk során többször kényszerülnek, kényszerülhetnek pályamódosításra.
• A tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó kép nyújtása a munka világáról.
• Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 
• Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusok által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
• Tevékenységeken keresztül kell biztosítani arra, hogy a diákok kipróbálhassák képességeiket, elmélyülhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthassák a nekik megfelelő foglalkozást és pályát,
• Képessé váljanak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.
• Fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

Médiatudatosságra való nevelés

• A média működésének és hatásmechanizmusainak, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatok megismertetése.
• A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetése.
• Közvetlen (direkt) módszerek: amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulóra.
• Közvetett (indirekt) módszerek: amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Nevelési módszereink:

	Közvetlen módszerek	Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek	Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés	A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Közös célok kitűzése, elfogadtatása Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése	Elbeszélés A nevelő személyes példamutatása	A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből
3. Tudatosítás	Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája	Felvilágosítás betartandó magatartási normákról Vita

2.4. Az iskolai oktatás- nevelés célja, a személyiségfejlesztés komplex feladatai

Az iskolának – mint másodlagos szocializációs színtérnek – a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott.

Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában.

 

 

Nevelési cél	Minőségi cél	Feladatok	Siker-kritérium	Kik végzik az ellenőrzést?	Az ellenőrzés eszközei, módszerei
1. Értelmi nevelés	A világ megismerése a cél Az egész életen keresztül való tanulásra való törekvés igényének felismertetése, kialakítása.	Az értelmi képességek, és az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az anyanyelv megfelelő elsajátítása (írás-és beszédkészség, szövegértés)  Biztos matematikai alapkészségek kialakítása. Szilárd általános alapműveltség biztosítása. Hatékony tanulási módszerek kialakítása. Jó kommunikációs készség kialakítása.	A tanulók legalább 90%-a elsajátítja a kerettanterv minimum követelmé-nyeit. A tanulók legalább 90%-a képes az önálló ismeret-szerzésre. Tanulmá-nyi eredmé-nyek javulnak.	tanító, szaktanár, mk. vezető	A tanulók teljesítményének folyamatos értékelése szóban és írásban. Félévente tantárgyi felmérések.

 

Nevelési cél	Minőségi cél	Feladatok	Siker-kritérium	Kik végzik az ellenőrzést?	Az ellenőrzés eszközei, módszerei
2. Erkölcsi nevelés 3. Érzelmi nevelés 4. Akarati nevelés	Humánumra és toleranciára való törekvés. Környezet-tudatos magatartás kialakítása. Érzelmi intelligencia fejlesztése Felelősség vállalása saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás) Nyitottság az élményekre, a világra.	Alapvető erkölcsi normák, értékek megismertetése, tudatosítása. Az iskolai házirend és szokásrend, kulturált viselkedés, önismeret, helyes énkép kialakítása. Egyes műveltségi területekhez kapcsolódóan érzelemgazdag személyiség kialakítása Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, kialakítása	A tanulók 90%-a elsajátítja a kulturált viselkedés szabályait, pozitív énképpel rendelkezik a konflik-tushelyzeteket erő-szakmente-sen tudja megoldani. Rendelkez-zen színes, többségé-ben pozitív érzelemvi-lággal. A tanulók 90%-a képes felelősség-vállalásra, önálló, nyitott, kitartó, szorgalmas, kreatív	minden pedagógus DÖK iskolaveze-tés osztályfőnö-kök szaktanárok	Személyes példamutatás meggyőzés, gyakorlás, dicséret, jutalmazás. Drámapeda-gógiai módszerek alkalmazása, konfliktus-helyzetek elemzése, megbeszélé-se. Kapcsolattar-tás a szülőkkel. Folyamatos odafigyelés, nyitottság

Nevelési cél	Minőségi cél	Feladatok	Siker-kritérium	Kik végzik az ellenőrzést?	Az ellenőrzés eszközei, módszerei
5.Közös-ségi nevelés 6. Esztétikai nevelés	A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén A könyvtári ismeretek fejlesztése Az olvasás szeretetének kiművelése A művészetekre való fogékonyság kialakítása	Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása Az együttműködés készségének kialakítása A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása Erkölcsi értékek, normák, magatartási minták közvetítése Olvasóvá nevelés Kulturális programok látogatása Igényes környezet kialakítása a tanulók közreműködésé-vel.	A tanulók ismerik és alkalmaz-zák az iskolai házirendet, a benne megfogalmazott normákat, az elfogadott szokás-rendszer alapján alkalmaz-zák azokat társas kommuni-kációs kapcsolata-ikban. Udvariasaktisztelet-tudóak, türelmesek, tapintato-sak egymással és a felnőttek-kel. A köszönési és megköszö-nési formákat tudják alkalmazni A tanulók 80%-a legyen könyvtár-tag Minden pedagógus és a tanuló vegyen részt a folyosók, tantermek díszítésé-ben. Minden osztály vegyen részt iskolán kívüli kulturális programokon	tanítók osztályfőnö-kök szaktanárok napközis nevelők igazgató minden pedagógus tanítók osztályfőnö-kök szaktanárok napközis nevelők igazgató minden pedagógus	Hagyomá-nyok, szokások az iskolai közösségben Osztályfő-nöki helyzetelem-zések. A tanulókö-zösségek részvétele az iskolai élet formálásában Jutalmazás. Versenyek, vetélkedők szervezése. Mozi, színház, könyvtár, múzeumlá-togatás, kirándulások.

Nevelési cél	Minőségi cél	Feladatok	Siker-kritérium	Kik végzik az ellenőrzést?	Az ellenőrzés eszközei, módszerei
7. Munkára nevelés 8. Nemzeti és állampol-gári nevelés	Tudatosuljon a tanulókban az emberek által végzett munka fontossága. A szülőföld iránti elkötelezettség kialakítása. Ismerjék az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket. Magyarságtu-dat megőrzésével váljanak európai polgárokká. Magyarságtu-dat, a szülőföld iránti elkötelezettség kialakítása.	Helyes munkarend kialakítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A szülőhely és a haza múltjának, jelenének megismertetése az egyes tantárgyak ismeretanyagán keresztül. Hagyományok ápolása. Hazaszeretet kialakítása. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre.	A tanulók 90%-a képes betartani a tanórák rendjét, önállóan, fegyelme-zetten dolgozik. Iskolai ünnepélyek szervezésében, lebonyolításában való részvétel. Minden osztály részt vesz az iskolai ünnepélye-ken. Minden tanuló tudja a Himnuszt és a Szózatot.	tanítók szaktanárok osztályfőnö-kök osztályozó és félévi értékelő értekezlet szaktanárok igazgató	Felelősi rendszer működése. Egyéni és csoporton-kénti értékelés félévente. Iskolai ünnepsége-ken való részvétel.

Nevelési cél	Minőségi cél	Feladatok	Siker-kritérium	Kik végzik az ellenőrzést?	Az ellenőrzés eszközei, módszerei
9. Egészsé-ges életmód-ra nevelés 10. Testi nevelés	Képesek legyenek a tanulók a fontos egészségvédő, betegség megelőző és a legfontosabb egészségkárosító motívumok feltárására. Az egészséges életmód és a rendszeres testmozgás ne feladat, hanem igény legyen a tanulók számára.	Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Felvilágosító, megelőző előadások szervezése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a rendszeres testedzés, sportolás iránti igény kialakítása.	Helyes napirend kialakítása együttmű-ködve a szülőkkel. Alapvető higiéniai normák betartása. A tanulók 90%-nál kialakul az igényesség. A napi mozgáslehető-ség biztosításá-val növekszik a fizikai és szellemi teljesítőké-pesség. A tanulók részt vesznek sportverse-nyen.	tanítók szaktanárok osztályfőnö-kök napközis nevelők orvos védőnő	Felelősi rendszer működése. Egészségnap, sportnap szervezése. Folyamatos.

2.5. Nevelő - oktató munkánk céljai iskolai szakaszonként

A képzés szakaszai

A pedagógiai munka szakaszai a Knt. 5.§ (1) bekezdése szerint:

• az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi,
• az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik:

-       az első évfolyamokon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és

-       az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat.

2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésről

27.§ (2) Általános iskolában a nevelés-oktatás a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább 16 óráig tartsanak, továbbá 17 óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

Az egész napos iskola 2013. szeptember 1-jétől kezdődik, felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény.

Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében a kerettantervi kötelező tanítási órák megtartása után biztosítjuk: (20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet alapján)

• a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,
• egyéni foglalkozásokat tartunk azoknak, akik a tananyag megértéséhez, elsajátításához pedagógiai támogatást igényelnek,
• felzárkóztatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat ellátjuk,
• felvételi előkészítőket szervezünk magyar nyelv és matematika tantárgyakból
• a tanulók választása alapján erősítjük a természettudományos és társadalomtudományos szemléletet. Környezetvédelem, történelem, hon-és népismeret, magyar szakköröket szervezünk.
• Erősítjük a művészeti képzést: táncoktatás, furulyaoktatás, énekkar,
• Mindennapos testnevelés: tömegsport, úszásoktatás,
• Iskolai könyvtárlátogatást.
• Elsősegély-nyújtási alapismereteket.

A képzés belső szakaszai

A szakaszok feladatai:

I.Bevezető szakasz /1-2.évf./

• A beilleszkedési szokások kialakítása.
• Az alapképesség /írás, olvasás, számolás/ kialakítása.
• Tanulási és viselkedési zavarok kiszűrése, a korrekciós munka megkezdése.
• Alapvető szocializációs készségek kialakítása.
• Hagyományok megismertetése.
• Az egészséges életmód, környezet- és természetvédelem, hazaszeretet a személyiségfejlesztésben.
• A felzárkóztatás megszervezése.
• §  A tehetséggondozás.

II.Kezdő szakasz /3-4.évf./

• Alapkészségek fejlesztése.
• Ismeretek bővítése.
• Egyéni tanulási technikák kialakítása.
• Tanulási tevékenység hatékonyságának segítése.
• Differenciálás - az „átjárhatóság" feltételeinek megteremtésével.
• Felzárkóztatás, tehetséggondozás megszervezése.
• Környezetvédelmi és egészséges életmódra nevelés.
• Nemzeti kultúránk megismerése.

III.Alapozó szakasz /5-6.évf. /

• Alapkészségek megszilárdítása.
• Új ismeretek rendszerezése.
• Felzárkóztatás, tehetséggondozás.
• Egyéni tanulási technikák alkalmazása.
• Környezettudatos magatartás kialakítása.
• Hon- és népismeret.
• Alapvető erkölcsi, etikai normák fejlesztésére irányuló tevékenységek.
• Énképformálás.
• Egészségnevelés.

IV. Fejlesztő szakasz /7-8.évf. /

• A meglévő készségek és a megszerzett ismeretek elmélyítése.
• Felzárkóztatás, tehetséggondozás.
• Az önművelés igényének kialakítása.
• Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra.
• Pályaorientáció.
• Önismeret, reális világkép és énkép formálása.
• A jövő elvárásainak megfelelő nyitottság ösztönzése.
• §  Környezettudatos gondolkodás és viselkedés fejlesztése.

2.6. A célok megvalósulása a szakaszokon belül

l. Bevezető szakasz 1-2. évfolyam

Kisgyerekkorban a tanulás, az iskolába járás inkább életmód, mint életprogram. Ugyanakkor a gyerekek tisztában vannak azzal, miért járnak iskolába, tudomásuk van a tanulás értékéről, ha ez a szülők szemében is érték.

Ezért az iskolai életbe való beilleszkedést tekintve fontos tényezőnek tartjuk a szülők értékrendjének megismerését és befolyásolását.

Jelentős szerepe van a tanítónak, hiszen az ő személyisége, beállítottsága egy életre meghatározhatja a kisgyermek tanuláshoz való viszonyát.

A kisiskolás életében jellemző tevékenység a játék. A játékszeretet fejlesztését gazdag játékprogrammal oldjuk meg az életkortól függően fokozódó komplexitású játékok megtanításával, megszerettetésével. A tanulás-tanítás gyakorlatában pedig a játék, játékosság gazdag eszköztárát, módszertanát használjuk. Célszerűnek tartjuk tantárgyaink anyagában feltárni azokat a témákat, amelyeket játékos módszerekkel dolgozhatunk fel.

Az alapozó szakasz egyik lényeges - vagy talán a leglényegesebb - feladatának az alapképességek kialakítását tartjuk.

Tanulóink közül egyre többen ún. részképesség-zavarokkal küzdenek / bár erről a szülők sok esetben nem akarnak tudomást szerezni, ezért nem viszik el az előírt vizsgálatra/. Többen kialakulatlan beszédtechnikával beszélnek. Sokaknak nehézséget okoz az írás, olvasás, számolás megtanulása, majd készségszintű elsajátítása. Pedig ezek olyan képességrendszerek, melyek nélkül az értelem fejlődése akadályozott.

A gyerekek részére logopédiai - pszichológiai szűrést már az óvoda szervezésében elvégezzük, hogy iskolába lépve csökkenjenek az ebből adódó hátrányok. Az 5. életévet betöltő gyerekeknél kötelező a fejlesztő és logopédiai foglalkozásokon való részvétel.

A bevezető szakasz ideje alatt a mindennapos testnevelés során igyekszünk kialakítani a tanulókban az igényt a rendszeres testmozgásra.

A természet iránti szeretetüket, értő és féltő figyelmüket a rendszeres túrázások alkalmával is fejlesztjük / pl. gyalogtúra, kerékpártúra, tanulmányi kirándulások /.

2. Kezdő szakasz 3-4. évfolyam

Erre a korosztályra jellemző az érdeklődési kör kiszélesedése, a versenyszellem kialakulása, a gyűjtőszenvedély. Nevelési feladatainkat döntően ezek a sajátosságok határozzák meg. Ezen jellemzőkre támaszkodva történhet az alapkészségek fejlesztése, az ismeretek bővítése. Iskolánk igyekszik egyre jobban figyelembe venni és eredményesen kezelni a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődési, valamint a sajátos adottságbeli, érdeklődési, tanulási különbségeket. Ennek érdekében a tehetségesebb tanulóinkat a tanórákon differenciáltan foglalkoztatjuk matematika, magyar nyelv és környezetismeret tantárgyak esetében. Tanórán kívüli tevékenységeket szervezünk számukra / pl. különböző szakkörök, szaktárgyi versenyek/. Ugyanakkor a lassabban haladók számára felzárkóztató foglalkozásokat tartunk /pl. korrepetálások, fejlesztő foglalkozások/.

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék nemzeti kultúránkat. Tanórákon és tanulmányi kirándulások alkalmával is fontos szerepet kap ez a terület.

 

3. Alapozó szakasz 5-6. évfolyam

Elsődleges feladatunk a megszerzett alapkészségek megszilárdítása, az új ismeretek rendszerezése. E célokat szolgálják a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásaink megszervezése.

Hon - és népismeret óráinkon kiemelt szerepet kap a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése. Fontosnak tartjuk más kultúrák megismerését és elfogadását.

Törekszünk a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítására. Különös figyelmet fordítunk tanulóink természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Témaheteket szervezünk, melyeknek keretében felhívjuk diákjaink figyelmét a hagyományok tiszteletére, ápolására, az ember alkotta értékek megóvására.

Az egészségnevelés területén megtanítjuk gyermekeinket a betegségek megelőzésének módjára. Kialakítjuk bennük az alapvető erkölcsi és etikai normákat. Kiemelt szerepet kapnak a káros szenvedélyekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére irányuló tevékenységek.

4. Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam

Ebben a szakaszban a már meglévő készségek, a megszerzett ismeretek elmélyítése folyik. Szakóráinkon, osztályfőnöki órákon, szakkörökön egyaránt arra törekszünk, hogy kialakítsuk tanulóinkban az önművelés igényét, felkészítsük őket az élethosszig tartó tanulásra.

Fontos feladatunk a helyes - társadalmilag elfogadott - erkölcsi normák feltárása, a gyermeki világkép formálása, a pozitív értékek közvetítése tanulóinknak.

Nagyon lényegesek az önértékelési motívumok, az önbecsülés és önbizalom. Kialakulásuk érdekében igyekszünk olyan feladatokat adni tanulóinknak, melyek megfelelnek a tanuló kompetenciájának: erőfeszítést igénylőek, de sikert ígérőek. Énképük kialakítása során ne csak az eredményt vegyék figyelembe, hanem a saját képességeiket is.

Célunk a jövő elvárásainak megfelelően nyitott személyiségek formálása.

A pályaorientációval kapcsolatos megbeszéléseknél igyekszünk a reális irányok megjelölésére. Megvitatjuk tanulóinkkal az irreális törekvések hátrányait, káros következményeit.

Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás és viselkedés fejlesztésére. Erre a szakórákon, szakkörökön, tanulmányi kirándulások alkalmával, környezetvédelmi programok szervezésével / pl. témahét, projekt hét / számtalan lehetőségünk nyílik.

7-8. évfolyamon az oktatás biológia, kémia, fizika, földrajz tantárgyak keretében valósul meg, de a diszciplináris tartalmak egy integrált természettudományos tantárgy részeként is oktathatók.

Új tantárgyként jelenik meg az 1-7. évfolyamokon a technika és tervezés nevű tantárgy, valamit a dráma-és színház tantárgy.

2.7. Iskolánkban folyó nevelő – oktató munka pedagógiai eljárásai

1 – 8. évfolyam

• fokozottan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat – és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; kompetenciák fejlesztése a középpontban
• az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;
• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;
• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
• az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;
• az iskolaotthonos nevelés és oktatás – a nem szakrendszerű oktatásra alapozva – egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
• a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
• a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
• a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozása; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
• az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;
• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív – interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
• növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;
• heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;
• az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;
• a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;
• az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;
• alkalmazzuk a tanuló – megismerési technikákat, módszereket és eszközöket;
• az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializációs folyamatba; 

A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás-szervezési eljárások: 

• tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés,
• projektoktatás, témahét,
• műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb.

az infó-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása

 

 

 

2.8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanul&oa